Semmi változás a háborús övezetben...

Elmesélek nektek egy féléves történetet:
"avagy a motoros sztori"


Van egy fősulis srác, aki elkezdett kacérkodni a gondolattal hogy vesz egy robogót. Azonban ahogy jobban belemerűlt a történetbe rájött hogy robogózni nem éppen ideális dolog, mert mindenhol lemosnak vele az útról. Így arra az elhatározásra jutott hogy vesz egy 50ccm sportmotrot, azért hogy ne kelljen jogsit csinálni. Egy jotanács hatására letett az kismotorról, mert azt hamar kinőné, és ugyis jönne a folytatás. Úgy folytatódott a dolog, hogy felült egy 250ccm Jawa-ra, ami magával ragadta. Ennek hatására megfogalmazódott hogy megcsináljuk a korlátos motorjogsit, és veszünk egy Suzuki Bandit 250-et. Erről azonban Gabsic lebeszélte, mondván hogy túl erős lenne ez elsőre. Újabb agyalás után megszületett a tökéletes döntés: MZ ETZ 250. Ideális választásnak tűnik, igaz egy 20 éves masina, de olcsó fenntartani, a karbantartását hamar meg lehet tanulni, és nem utolsó sorban nem egy lóerő gyárról beszélünk, ami lássuk be kezdő motorosnak még hasznos is lehet :)
Hogy terveit megvalósítsa komoly gürizésbe kezdett fél éven át. A kitartás meghozta gyümölcsét, és összeállt a keret a jogsira, a védőfelszerelésre, és a vasra is.
Már kinézte magának a Vasat, megkereste a számára legideálisabb tanfolyamot is. Már már úgy tűnt minden rendben, amikor robbant a bomba.
A srác kipakolt otthon. Számított ugyan némi ellenállásra, de nem ekkorára. Számukra elképzelhetetlennek tűnik hogy lehet biztonságosan és a józan ész tűrőképességein belül is motorozni... Nem képesek megérteni, hogy a motorozás nem arról szól, hogy A pontból B pontba jussunk...ez egy életérzés, egy hihetetlen szabadság ami örökre magával ragad ha egyszer igazán belekóstolsz. Meg vannak róla győződve hogy a motor egy kegyetlenül száguldozó vasdarab, amit sose senki nem vesz észre, éppen ezért a motoros mindig vétlenül meghal.............